Semana Santa, húsvét Spanyolországban

A keresztények egyik legfontosabb ünnepét, a húsvétot megelőző hét az egész keresztény világban ünnepi hét. A nyugati kereszténység húsvétjának vasárnapja mindig március 22-től április 25-ig változik. Ugyanakkor a húsvét helyes időpontja gyakran volt vita tárgya a történelem során.

Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék – ez pedig a tavaszi napéjegyenlőség  utáni első holdtöltét követő vasárnap legyen. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így a különböző egyházrészek másképpen számították a húsvét időpontját. Végül a VI. században született meg az eljárás, amely azóta alapja a húsvét időpontja kiszámításának.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melyek országonként eltérőek, de talán a leglátványosabban Spanyolországban ünneplik.

A Semana santaazaz Szent Hét, a húsvét előtti héten, vasárnap kezdődik. Fontosabb napjai a Virágvasárnap (Domingo de Ramos), Nagycsütörtök (Jueves Santo), Nagypéntek (Viernes Santo) és a Húsvét Vasárnap (Domingo de Resurrección).

Mély katolikus hagyományokkal rendelkező vidékként, Spanyolországban ekkor díszes körmenetek (procesiones) indulnak el a tartomány templomaiból. Ez a hagyomány az inkvizíció idejére vezethető vissza. Hordozható állványzaton trónokat, a passió jeleneteit vagy szenteket ábrázoló szobrokat visznek körbe a városokban és falvakban. A gazdagon díszített, súlyos trónokon, melyeket akár 30 markos férfi (costaleros) is cipelhet, Mária és Jézus ül.

A pompás trónusokat vezeklők, ahogy itt nevezik, penitentesek követik, akik arcukat elfedve jellegzetes jelmezben vonulnak az utcákon. Az öltözékek nagyon fontosak, egy-egy egyházi közösségre jellemzőek, szinte egyenruhának számítanak. Az arc elfedése a szenvedést, a fájdalmat jelképezi, illetve szégyent, hogy Jézust keresztre feszítették. Vasárnap, a feltámadás örömére leveszik a maszkokat és anélkül járják az utcákat.A penitenteseket követik a fekete ruhába öltözött, gyertyákat vivő nők, akiket servidoras-nak hívnak. A menet előtt katonai zenekar adja a ritmust.

A körmenetre való készülődés jóval Semana Santa előtt megkezdődik a spanyol településeken. A Cofradiák (ereklye vagy szent tiszteletére létrehozott egyházi közösség) feldíszítik a trónusokat, a papok megáldják az előkészületeket, a hordozók buzgás gyakorolnak a felvonulásra, hogy minden lépésük összehangolt legyen. Hatalmas megtiszteltetésnek számít, ha valakit hordozónak választanak.

Az utcákon is nagy a készülődés, a nagyobb városokban az útvonal mentén lelátókat építenek. A legfontosabb körmeneteket éjszaka rendezik, mikor a menet kora délután hagyja el a templomát és hajnalban vagy másnap reggel érkezik vissza oda. A menetekben az egész város részt vesz, még a kicsi gyerekek   is aktív szereplői a menetnek

A malagai Semana Santa országos hírű esemény. Ilyenkor nem csak Spanyolország különböző pontjairól, hanem külföldről is számos látogató érkezik.

Semana Sanata az új szezon kezdetet jelenti a Costa del Sol térségben. Számos, szezonálisan nyitva tartó hotel, étterem ekkor nyitja meg újra kapuit a vendégek előtt.

Az itt élőknek nemcsak értékőrző hagyományt jelent a húsvét,  hanem sokan a szezonkezdés miatt  ekkor állhatnak vissza korábbi, szezonális munkájukba vagy találhatnak állást.Meg merem kockáztatni, hogy Spanyolországban a húsvét nagyobb jelentőséggel bír, mint a karácsony.

Bár a húsvétot megelőző hét az ünneplésről szól, ennek ellenére csak Nagycsütörtök és Nagypéntek munkaszüneti nap,  húsvét hétfő már munkanap. Az egyhetes ünneplés után minden visszatér a megszokott kerékvágásba. Igaz csak néhány hétre, hiszen hamarosan érkezik Pünkösd, amikor ismét megáll az élet. De erről majd legközelebb.

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..